Védelmezők

A magyar rendőrség keresi Sarhadi Bilal Ahmad afgán állampolgárt két rendbeli szeméremsértés és szexuális kényszer bűntettének gyanúja miatt. A hír szinte minden politikai portálon megjelent, és természetesen a fideszes megmondóemberek azonnal kommentálták is a maguk primitív módján. A kormány nevében nyilatkozó Bakondi György sommás véleménye: „Minden nap bebizonyosodik, hogy a bevándorlás veszélyt jelent Európára és az európai emberek biztonságára.“

Az Éjjeli Őrség véleménye: jelentős szerepet játszik a kormány szándékosan? elhibázott menekültpolitikája abban, hogy ilyesmi előfordulhat az országban. A biztonság megteremtése ugyanis egy jóval komplexebb feladat, mint kerítéseket építeni.

Nézzünk be a színfalak mögé…

A menekültügyi eljárásnak része a menedékkérelmet benyújtók nemzetbiztonsági ellenőrzése. Erre még a tranzit zónákban sor kerül és az illetékes magyar titkosszolgálatok/terrorelhárítási szervek hatásköre. A gyakorlatban ez az ellenőrzés azonban csak abból áll, hogy lefuttatják a kérelmező adait külöböző hazai és nemzetközi adatbázisokban. Amennyiben nincs arra utaló jel, hogy máshol már követett el bűncselekményt vagy tagja volt valamilyen terrorista szervezetnek, akkor nemzetbiztonsági szempontból nem jelent kockázatot, zöld utat kap.

Most jön a helyzet fonákja. Magyarország olyan magasra rakja a lécet a menekültügyi elismeréssel kapcsolatban, hogy tényleg komoly veszélyeken kellett átesnie annak, akit védelemre jogosultnak ítél az eljárást lefolytató Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Aki viszont ilyen háttérrel érkezik, szinte biztosan pszichés problémákkal küzd, a menekültek között köztudottan magas például a PTSD-ben (poszttraumatikus stressz szindrómában) szenvedők aránya. Akinek veszélyben volt az élete, megölték a családtagjait, felrobbant mellette egy bomba, esetleg fegyverrel harcolt az Iszlám Állam ellen, hiába volt a jó oldalon, az átélt élmények pszichés feldolgozása nélkül nagy eséllyel problémái lesznek a társadalmi beilleszkedéssel. A magyar kormány Bakondival az élen erre viszont magasról tesz.

A menekültügyi eljárás során nem ellenőrzik a menedékkérők pszichológiai állapotát, erre megfelelő szakemberek sincsenek a tranzit zónákban. Sőt, mivel a BMH-nak utánkövetési rendszere sincs, a menekült státuszt kapott embereket úgy ereszti szélnek a magyar állam, hogy azt sem tudja, élnek-halnak-e a befogadás után akár 2 hónappal. Ha a pszichés problémákkal küzdő menekült nem keres fel magától egy szakembert, vagy nincs egy hozzáértő személy a környezetében, akinek feltűnnek a mentális betegség jelei és ezért javasolja a terápiás kezelést, komoly problémák várhatnak rá a társadalmi beilleszkedés folyamatában.

Kedves Kormány! Ha menekültként beengedtek embereket az országba, akkor utána foglalkozzatok is velük. Gondoskodjatok arról, hogy a lehető legkevesebb problémával tudjanak integrálódni. Ez nem csak az ő érdekük, hanem a magyar társadalomé is. Ha persze direkt nem tesztek semmit arra apellálva, hogy az ilyen történetek majd még jobban alátámasztják a menekültellenes retorikátokat, akkor veszélyesen cinikusak vagytok, és emberek életével játszotok a hatalmatok megtartása érdekében.

Csak közvetetten kapcsolódik a tárgyhoz: a magyar társadalom egy részének álszentségét tükrözi, hogy csak akkor kapják fel a fejüket szexuális erőszakra, ha azt külföldiek követik el. Hogy a szexuális erőszak – még a családon belüli is – mennyire súlyos problémája a magyar társadalomnak, arról a pszichológusok és pszichiáterek könyvtárnyi tanulmányt tudnának írni. Ezeknek a cselekményeknek a túlnyomó része ugyanis sosem kerül a rendőrség látókörébe, csak a mentális problémákkal foglalkozó szakemberekkel osztják meg traumáikat az áldozatok. Úgyhogy bőven van mit tennie ezen a téren a magyar társadalomnak.

A magyar rendőrségnek pedig sikeres munkát kívánunk Sarhadi Bilal Ahmad elfogásához, derüljön ki az igazság a vádakkal kapcsolatban.