Az Éjjeli Őrség 2018. szeptember 23. napján megtartott alakuló közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon a párt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. §

A párt neve, és jogállása

(1) A párt neve: Éjjeli Őrség

(2) A párt rövidített neve: –

(3) A párt alapításának ideje: 2018. szeptember 23.

(4) A párt működésének területe: Magyarország

(5) A párt székhelye: 1077 Budapest, Rottenbiller utca 44. fszt. Ü/8.

(6) A párt jogi személy.

2. §

A párt célja és tevékenysége

(1) A párt célja elsődlegesen: az önmagáról gondoskodni képes, a természeti környezetével harmóniában élő, a bajbajutottakkal szolidáris közösségek megteremtésének segítése.
Az Éjjeli Őrség az alábbi értékek mentén fejti ki nézeteit és vesz részt a társadalmi folyamatok alakításában: az egymásra odafigyelő és a sokszínűséget támogató testvériség; az élet minden formájának tiszteletét és védelmét szem előtt tartó békés erő; a közös érdekek képviseletére létrejövő összefogás; a szabadsággal együttjáró felelősségvállalás.

(2) Az Éjjeli Őrség az alapcél szerinti tevékenysége körében politikai kérdésekben véleményt nyilvánít és programokat alkot, politikai akciókat szervez, valamint jelölteket állít vagy támogat az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. 

(3) A párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

3. §

A párt tagjai

A tagsági jogviszony létrejötte

(1) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(2) A párt tagja az a természetes személy lehet, aki

a) tizenhatodik életévét betöltötte, és nem áll cselekvőképességet kizáró- vagy korlátozó gondnokság alatt;

b) a jelen Alapszabályban foglalt célokat elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja;

c) a bíróság jogerősen nem tiltott el a közügyek gyakorlásától;

d) nem tagja más magyarországi pártnak;

e) büntetlen előéletű;

f) aki a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

(3) A tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, melyet a párt Elnökségéhez kell benyújtani. A felvételt kérőnek írásban előterjesztett kérelmében nyilatkozatot kell tennie belépési szándékáról, továbbá arról, hogy a párt alapszabályát ismeri, a párt céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint az alapszabály alapján a párt tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja. A kérelemhez mellékelni kell öt rendes tag ajánlását. 

(4) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, melyről a tagfelvételt kérőt írásban értesíti a döntéstől számított 8 napon belül. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. A tagsági okiratot az Elnök írja alá. Amennyiben az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasító határozattal szemben a tagjelölt a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban a Közgyűléshez fellebbezéssel élhet, melyet az Elnökséghez kell benyújtani.

(5) A pártba való be- és kilépés önkéntes. A párt Elnöksége köteles a tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

A tagsági jogviszony megszűnése

(2013. évi V. törvény 3:68-70. §)

(6) A tagság megszűnik:

a) a tag kilépésével,

b) a tagsági jogviszony párt általi felmondásával,

c) a tag kizárásával,

d) a tag halálával,

e) ha a párt jogutód nélkül megszűnik.

(7) A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban (a bejelentés átvételének napján) hatályos. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik, arról az Elnökségnek külön döntést hoznia nem kell. A kilépés nem köthető feltételhez.

A legalább hat hónapot elérő tagdíjhátralék miatt a tag tagsági viszonya 30 napos határidővel a Közgyűlés döntése alapján felmondható akkor, ha az Elnökség a felmondás alkalmazása előtt írásban, igazolható módon felhívta a tagot – 6 hónapos határidővel – a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.

(8) A tagot a tagnyilvántartásból ki lehet zárni, ha:

a) a tag jogszabályt, a jelen Alapszabályt vagy a párt közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely tag vagy a párt bármely szervének kezdeményezésére -;

b) a párttagság 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek nem felel meg;

c) a párt céljaival szembe helyezkedik, vagy azok érvényesítését gátolja, vagy egyébként veszélyezteti a párt céljainak megvalósítását;

d) bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;

e) párttaghoz, tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít;

f) a testületi zárt ülésen elhangzottakat, párttitkokat illetéktelenek tudomására hoz;

g) a párt hitelességét sértő nyilatkozatot ad közre, vagy egyébként sérti a párt jó hírét.

(9) Kizárásra irányuló indítványt a párt bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. A kizárási, illetve a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személynek lehetőséget kell biztosítani a személyes meghallgatására, érdemi védekezésének előterjesztésére. 

(10) Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség ezen döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti a döntéstől számított 15 napon belül. 

(11) Az eljárás alá vont személy a döntés ellen a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet a Közgyűlés felé, melyet az Elnökség részére kell benyújtania. A Közgyűlés a kizárásról a kézhezvételtől számított soron következő ülésén határoz. A tagsági viszony a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő nappal, illetve a Közgyűlés döntésével szűnik meg.

(12) A nem jogerősen kizárt tag a tagsági viszonyából és választott megbízatásából fakadó jogait a fellebbezés végleges elbírálásáig nem gyakorolhatja.

Tiszteletbeli és pártoló tagság

(13) A Közgyűlés egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak választhat olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tag a párt szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni. A tiszteletbeli tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel.

(14) A párt pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy megtartja a párt Alapszabályának pártoló tagra vonatkozó rendelkezéseit, valamint megfizeti a pártoló tagok számára megállapított tagdíjat. A pártoló tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni. Az Elnökség a pártoló tagok felvételéről is egyszerű szótöbbséggel dönt.

(15) A párt Alapszabályában mindazon rendelkezéseknél, ahol a “tag” kifejezés szerepel, csupán a párt rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a “tiszteletbeli tag”, „pártoló tag” kifejezést.

(16) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a párt céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(17) A pártoló tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a pártoló tag a párt céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, továbbá ha a pártoló tag az írásban vállalt anyagi támogatásának fizetését hat hónapnál hosszabb időn át elmulasztja és mulasztását nem menti ki.

Tagsági jogok és kötelezettségek

(18) A párt tagja jogosult:

a) részt vehet a párt tevékenységében, részt vehet, valamint felszólalhat a közgyűlésen és részt vehet a határozatok meghozatalában, szavazhat, illetve véleményt nyilváníthat;

b) javaslatot tehet a Közgyűlés napirendjére;

c) részt vehet a párt rendezvényein;

d) tisztségre választható, illetve választhat;

e) tájékoztatást kapni a párt tevékenységéről, a párt bármely szervének működéséről, döntéseiről, az őt érintő fontosabb rendezvényekről, ügyekről; 

f) igénybe veheti a párt által nyújtott szolgáltatásokat;

g) a tagok tájékoztatása mellett politikai kezdeményezéssel élhet, támogatást szervezhet, illetve más tagok kezdeményezéseihez csatlakozhat;

h) a párt jelvényeit viselni. 

A párt tagja a párt szervei által jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozata ellen pert indíthat a határozat hatályon kívül helyezése iránt a bíróságtól. A tagnak a határozatról való tudomásszerzéstől, vagy attól az időponttól számított 30 napon belül indíthat pert, ahogy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított 1 éven túl per semmilyen esetben sem indítható. Nem jogosult továbbá perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

(19) A párt tagja köteles:

a) a párt Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint a párt szervei által hozott határozatokat betartani, valamint végrehajtani;

b) a párt célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, azokat nem veszélyeztetve tevékenykedni;

c) a párt Közgyűlésének és Elnökségének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni;

d) a tagok kötelesek a tagok számára a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni;

e) a párt részére tett vállalásait (anyagi támogatás, önkéntes munka) teljesíteni felelősségteljesen és megbízhatóan, akadályozása esetén erről időben tájékoztatást adni;

f) a pártban vállalt megbízatásokkal összefüggő feladatait teljesíteni, részt venni a választási kampányban, segíteni a párt képviselőjelöltjeit;

g) képviselni a párt programját és politikai döntéseit, növelje a párt tekintélyét és társadalmi támogatottságát – kisebbségben maradt véleményét a nyilvánosság előtt kizárólag kisebbségi véleményként képviselheti;

g) a párt vagyonát megóvni.

(20) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a párt valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

4. §

A Párt szervezeti felépítése

(1) A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

(2) A párt ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a párt ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el.

(3) A párt vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok, közöttük az Elnök.

5. §

A Közgyűlés

(1)A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal  össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. (2013. évi V. törvény 3:71 § (1) bekezdés d), és e) pontjában foglaltak szerint).

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása, módosítása;

b) az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása;

c) döntés az Elnökség beszámolójának elfogadásáról; 

d) a párt más párttal történő egyesülésének, szétválásának kimondása;

e) az éves költségvetés meghatározása, a bevételi fő összegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása, a párt éves számviteli beszámolójának elfogadása;

f) fegyelmi ügyben döntés, így a párt tagjainak sorából történő kizárás;

g) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása;

h) a tagdíj összegének és esedékességének meghatározása;

i) a párt általános politikai irányának meghatározása; 

j) a párt céljának módosítása;

k) a párt megszűnése;

l) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A Közgyűlést az Elnökség, annak nevében az Elnök hívja össze valamennyi rendes tag előzetes írásbeli – meghívó – értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével.

A közgyűlés helyét, idejét, valamint annak napirendjét az Elnökség állapítja meg témakörönként olyan részletességgel, hogy az alkalmas legyen álláspont kialakítására.

(4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele (50 % + 1 (egy) fő) jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az 5. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban írt döntéseket, ahol a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, valamint az 5. § (2) bekezdésének a j) és a k) pontjaiban foglalt döntéseket, ahol a tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A párt céljának módosításához, valamint a párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A párt más párttal való egyesüléséről, feloszlásáról, beolvadásról a Közgyűlés csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.

(6) A Közgyűlés ülése video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozás-mentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy az összehívott Közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a Közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott közgyűlésen, a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell. 

Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatóak, ha a titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételei biztosítottak. 

(7) A Közgyűlés döntését a tisztségviselők megválasztása, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra  kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható. 

A távszavazást az Elnök rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja. 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal. 

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

(8) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlésen megválasztott levezető elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá és kettő tag aláírásával hitelesít.

A levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag, továbbá a 3 fő szavazatszámláló személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor – nyomban – a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az adott döntést egyszerű, minősített többségi, vagy egyhangú, illetve titkos vagy nyílt szavazással hozta meg a Közgyűlés. A jegyzőkönyvből legyen megállapítható a határozatképesség, a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők (tartózkodók) számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a párt iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a párt Elnöksége vagy az általa megbízott tag látja el.

(9) A Közgyűlés a határozatait alapvetően nyílt szavazással, a tisztségviselők megválasztása tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

A Közgyűlés határozatait az elnök – az üléstől számított 15 napon belül – az érintetteknek postai úton írásban megküldi, a párt internetes honlapján pedig a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

6. §

Az Elnökség

(1) A párt képviseleti és ügyintéző, egyúttal vezető szerve a 3 (három) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással egy év időtartamra választja. Az Elnökség a feladatait az alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Az Elnökség 1 (egy) fő elnökből és 2 (két) fő elnökségi tagból áll.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább három naptári nappal) meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

(3) Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele – azaz legalább 2 (kettő) tag – jelen van. Az elnökségi ülésén az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök – indokolt esetben – zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről az 5. § (7) bekezdés – franciajele szerint felvett jegyzőkönyv készül, melyet két elnökségi tag (mint jegyzőkönyv-hitelesítő) és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal látnak el.

(4) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve).

(5) Az Elnökség ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a konferencia-közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során. 

(7) Az Elnökség rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök vagy az elnökségi tag az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza.

(8) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a párt tagjaira kötelező határozatok meghozatala;

b) a párt tevékenysége körében nyilatkozatok tétele;

c) az Elnökség ügyrendjének és munkatervének elfogadása;

d) a költségvetés és a számviteli beszámoló, továbbá az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

e) a tagfelvétel;

f) fegyelmi ügyben történő döntés;

g) az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására;

h) a Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

i) a párt eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése;

j) a párt megalakulását követő évtől a rendszeres tagdíj mértékének, valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulására vonatkozó irányelveknek a meghatározása;

k) döntés a párt hivatali szervezetének kialakításáról, vezetőinek kinevezéséről;

l) a párt vagyona feletti tulajdonosi jogkör gyakorlása, annak kezelése;

m) döntés a párton belül szakmai kabinetek, munkacsoportok felállításáról;

n) előkészítés és javaslattétel a Közgyűlésnek a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjára;

o) javaslattétel a Közgyűlésnek a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők, illetőleg a képviselőjelöltek személyére;

p) képviselőjelölt kiesése esetén döntés a képviselőjelölt személyéről – ha a Közgyűlés összehívására nincs mód;

q) politikai megállapodás előkészítése és javaslattétel a Közgyűlésnek esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről;

r) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(9) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, lemondásával, a megbízatás határozott idejének leteltével, illetőleg törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot (tagokat) választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 2 (kettő) fő alá csökken, új elnökségi tag (tagok) megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

(10) Az Elnökség tagját bármikor indokolás nélkül vissza lehet hívni. 

(11) A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel.

(12)Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.

(13) Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

7. §

Az Elnök és elnökségi tagok

(1) Az Elnök (első vezető tisztségviselő) 2013. évi V. törvény 3:5. § e) és f) pontja szerint a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással egy év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a párt szervezetét önállóan képviseli.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

  1. a párt hivatali szervezetének kialakítása és vezetése;
  2. a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett;
  3. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása;
  4. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése;
  5. a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban;
  6. a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;
  7. a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése;
  8. a tagnyilvántartás kezelése;
  9. a párt Közgyűlése és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható;
  10. az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az Elnökség, majd jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;
  11. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése a 6.§ (10) bekezdés 3. mondata szerint.

(3) Az elnökségi tag:

  1. ellátja az Elnök által rábízott feladatokat;
  2. az Elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben képviseli a pártot és ellátja az elnöki teendőket;
  3. az Elnök munkáját segítve rendszeresen és tevékenyen vesz részt a párt feladatainak meghatározásában és megvalósításában, így a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében

8. §

A Párt működése és gazdálkodása

(1) A párt a nyilvántartásba vételével jön létre. A párt a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg.

(2) A párt elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, ilyen tevékenységet csak a céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végez.

(3) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:

  1. politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;
  2. a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

(4) A párt a vagyonával – éves költségvetés alapján – önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a párt tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(5) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a jelen Alapszabály 8. §-a (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.

(6) A párt részére — a központi költségvetésből juttatott normatív támogatástól eltekintve — költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el, továbbá névtelen adományt sem fogadhat el. Ha a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni.

(7) A tagdíjat legkésőbb minden hónap 15. napjáig kell egy összegben, a párt házipénztárába vagy a párt bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.  A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. 

(8) A párt köteles minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapján is a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni.

(9) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.

(10) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

9. §

A párt képviselete

(1) A pártot az Elnök önállóan képviseli. A további Elnökségi tagok csak az Elnök akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik a pártot, a meghatalmazás szerint.

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

10. §

A párt Szervezeti és Működési Szabályzata

(1) A párt működését, az Elnökség, a tisztségviselők, a szakmai kabinetek, munkacsoportok feladatait érintő – az Alapszabályban részletesen nem rögzített – alapvető feladatokat Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni.

(2) Az SzMSz-t az Elnökség állítja össze és készíti elő, majd jóváhagyásra beterjeszti a soron következő Közgyűlésnek.

(3) Az SzMSz nem állhat ellentétben a párt Alapszabályával.

11. §

A párt megszűnése

(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha:

  1. más párttal összeolvad,
  2. más pártba beleolvad, vagy
  3. több pártra válik külön

(1a) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

  1. feloszlik,
  2. a bíróság feloszlatja,
  3. a bíróság megszünteti, vagy
  4. a bíróság megállapítja megszűnését

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A bíróság az ügyészség indítványára — a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával — megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

(3) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy, hogy fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által erre a célra létrehozott alapítvány tulajdonába adta.

(4) Ha a párt a jelen § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

12. §

Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A párt szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló vagy a tiszteletbeli tag csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben pert indíthat.

A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény megsértése esetén indíthat pert.

(3) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(4) A párt Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten 2018. évi szeptember hónap 23. napján tartott Közgyűlésen egyhangú határozattal jóváhagyták.

(5) A párt Alapszabályát az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt a Fővárosi Törvényszékhez nyújtja be.

Kelt: Budapest, 2018. évi szeptember hónap 23. napján

[Utoljára módosítva: 2018. szeptember 23-án]