VédelmezőkÉjjeli Őrség - Veszélyes migránsok

Pontosan 100 évvel ezelőtt, 1918-19-ben egy súlyos influenzajárvány söpört végig a világon 3 hullámban. A halálos áldozatok számát 25-50 millió közöttire teszik. Azaz akár háromszor többen haltak meg a spanyolnáthának is nevezett pandémiában, mint az első világháború négy évében a háborús cselekmények nyomán (ezt a számot 15 millióra becsülik). Az áldozatok száma is azért ilyen nehezen megbecsülhető, mert épp vége volt a háborúnak és sok helyen még nem működött az adminisztráció, egészségügy, infrastruktúra.
A járványnak számtalan olyan atipukus jellemzője volt, ami a tudomány számára a mai napig rejtélyes. Az egyik, hogy a legtöbb halálos áldozatot pont a legellenállóbbnak tartott, 25-40 éves korosztályban szedte, holott az influenza jellemzően a gyerekek és idősek között járhat súlyosabb következményekkel. A halálozási ráta is magasabb (2,5 % körüli) volt, mint ami az influenzára jellemző. Magát a kórokozót is csak évtizedekkel később, 1997-ben azonosították pontosan. Az alaszkai jégbe fagyott tömegsírokból exhumálták a járvány néhány áldozatát. Igen, a járvány az istenháta mögötti helyekre is eljutott, szinte nem volt olyan szeglete ennek a bolygónak, ahol nem voltak áldozatai.

2018. februárjában publikáltak tudósok egy kutatást az “International Society for Microbial Ecology Journal” nevű szakmai kiadványban a légkörben “utazó” vírusokról és baktériumokról. A kutatók arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy 3000 méteres magasságban négyzetméterenként mintegy 800 millió vírus és több millió baktérium tartózkodik. Ezek általában az óceánokból elpárolgó víz apró sókristályain vagy porszemcséken utaznak, utóbbiak többnyire a szaharai sivatagból származnak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a formában azok a mikroorganizmusok, amik a levegőben is képesek életbenmaradni – mint pl. az influenzavírus -, akár kontinensek között is utazhatnak. Ha pedig jön az eső, a vízzel együtt a nyakunkba kapjuk a vírusokat is. Gazdatestre találva abban el tudnak szaporodni, az eredeti élőhelyüktől több ezer kilométerre is betegségeket, járványokat okozó mikroorganizmusokká válhatnak.

Miről szól számunkra ez a tudományos felismerés is? Mi mindannyian, akik ezen a bolygón élünk, ugyanazoknak a körforgási rendszereknek a részei vagyunk. Számtalan olyan probléma, veszélyforrás van, amiket egyetlen ország vagy nép sem tud egymagában megoldani. Hiába húzunk magunk köré méteres falakat és gondoljuk azt, nem érdekel, ami “odakint” van. Ha a falakon kívül alakul ki járvány, a felhők elhozzák a falakon belülre. Ezekre a globális kihívásokra csak összefogással és a népek közötti együttműködéssel lehet megoldásokat találni.